Nem gondoltam volna, hogy ez a téma folytatásos lesz.
Tisztában vagyok vele, hogy nem fogok tömegeket eltántorítani a tejivástól,
csupán szeretném kiadni magamból, ami a tejjel kapcsolatban piszkálja a
csőrömet.
Többféle forrásból (tudományos cikkek, tejről szóló könyvek)
szedegettem össze az eddigi infókat. Legutóbb Szendi Gábor Paleolit táplálkozás
című könyvében találtam ezeket az elgondolkodtató sorokat: “Elődeink, akárcsak
a többi emlős, csak a szopási időszakban rendelkeztek a tejcukrot lebontani
képes laktázenzimmel. A laktázenzim mind az emlősökben, mind az emberiség
nagyobb részében felnőttkorra inaktiválódik.” Igen. A kisebb rész pedig, aki
pont nem allergiás a tejre, az egyenesen lehülyézi a tejjel kapcsolatos cikkek
szerzőit, mellét döngetve mondván, ő 40 éve issza a tejet, és semmi baja nincs
tőle. Mit lehet az ilyennek mondani? Hát azt biztos nem, hogy egészségére, mert
attól függetlenül, hogy nem érzi, még okozhat nála is bajt a mértéktelen
tejivás. Különben pedig ezek az emberek egy genetikai mutáció miatt képesek
felnőtt korukban is lebontani a tejcukrot, ami nem jelenti azt, hogy a tej
egészséges. Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy minden emlős a maga kicsinye
számára optimális tejet állítja elő, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy a
tehéntej nem emberbe való. Hiszen a tehén, mint anyaállat, olyan tejet termel,
amelyben közel hatvan féle hormon és növekedési faktor van, mivel az a célja,
hogy kisborját egy év alatt közel 317 kg-osra hizlalja fel. (Azt gondolom meg
se említsem, mennyi antibiotikum és növekedési hormon kerül még a jószág
szervezetébe, amit a nagyüzemi állattartók azért nyomnak folyamatosan
szerencsétlenekbe, hogy minél nagyobb profitot termeljenek, és a nyomorúságos
életkörülményeikbe ne dögöljenek bele idő előtt.)
Ebben a bekezdésben egy igazi szörny leszek, ugyanis a
kisgyerekeket fogom kifigurázni.
Azt olvastam, hogy 1 éves kor alatt nem ajánlott a tehéntej
fogyasztása. Miért? “Vasfelszívódási problémák, allergiák, bélgörcs (kólika),
ekcéma, orr- és hörgővérbőség járhatnak a tehéntejfogyasztás nyomában.” Oké. És
mi van az 1 éves kor felettiekkel? Hirtelen nem lesz bajuk a tejtől? Amint
elfújják az egy szem gyertyát a tortájukon, rögvest átáll a szervezetük, és
képesek lesznek mindenféle baj nélkül megemészteni a tejet? Így működik az
emberi szervezet? Ááá, szinte hallom is lelki füleimmel, ahogyan imígyen
kiáltanak fel az első életévét éppen betöltő embergyerek sejtjei: “Skacook,
elértük az első évünket, most már nem kell azzal törődnünk, hogy tüntessünk az
ellen, ha belénk öntik a tehéntejet! Buli vaaan, ránk már nem hat a
természetellenes hormonkoktééél! Koccintsunk tejjeeel, jeeee!”
Na jó, komolyodjunk meg! Előző “tejes bejegyzésemet” rögtön
azzal kezdtem, hogy a tejcukor-érzékenység a természetes állapot. Na de miért?
Mindössze azért, mert az emberiség évmilliókon keresztül nem fogyasztott tejet
(kisbabakorban az anyatej cuclizása kivétel). Tehát az az ősi állapot, hogy a
felnőtt ember laktózérzékeny. Akkor talán erre a mondatra sem kell összevont
szemöldökkel rácsodálkoznunk: “Az emlősállatok többsége kifejlett korára
elveszíti a laktóz megemésztésének képességét, mivel a génjeikbe az van
beprogramozva, hogy a tejre, így a tejcukorra az életnek csak a korai
szakaszában van szükség.” Nem gondolom, hogy az emberiség máshogy lenne
beprogramozva, bár ki tudja, hány programozó dolgozott éppen a teremtéskor.
Már csak egy dolog maradt hátra. Aki esetleg pánikba esett a
szörnyű tények miatt, miszerint a tej nemigen segíti a csontok erősítését, sőt,
leginkább gyengíti, az megnyugodhat, hogy van megoldás. Nem titok, hogy az
űrhajósok sajnos komoly csontritkulásban szenvednek, ami a súlytalanság és a
mozgáshiány számlájára karcolható. A csontok ugyanis a mozgástól erősödnek és
vastagszanak. Rendszeres sportolással, ezen belül is súlyzós edzésekkel nagyon
sokat tehetünk csontjaink megerősítése érdekében.
Köszönöm a figyelmet! Aki pedig további információra vágyik,
annak egy kis olvasgatnivaló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése