Valóban szeretjük az állatokat? Valamennyit, vagy csak bizonyos fajtájukhoz vagyunk kedvesek, és bánunk velük kitüntetett figyelemmel? De mi van azokkal, amelyeket megeszünk? És vajon hogyan hatnak az állati termékek az egészségünkre, a környezetünkre? Mi az, amivel a legtöbbet tehetjük az állatokért?
Ezekre a kérdésekre kapunk választ az alábbi könyvekből:
Meglehet, hogy kellemetlen, esetleg sokkoló lesz szembesülni a tényekkel. Azokkal az igazságokkal, amelyeket az élelmiszeripar nem reklámoz, mert ha tisztában lennénk a termékeik előállításának folyamatával, biztosan nem vásárolnánk belőlük többet.
Elgondolkodtató lehet az is, hogy Magyarország az összlakosságot figyelembe véve a negyedik helyen áll az elhízottakat tekintve Európa szinten. Ha csak a felnőtteket nézzük, akkor miénk a dobogós első hely. Önáltatás lenne azt hinni, hogy ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy mit teszünk a tányérunkra nap mint nap. Vagy hogy ez ellen nem tehetünk semmit. Érdemes elgondolkodni azon is, vajon az ízlelőbimbóinknak nyújtott múló élvezetnek valójában mi az ára? Tisztában vagyunk-e azzal, milyen körülmények között kénytelenek élni azok az állatok, amelyeknek elvesszük a tejét, a tojását, az életét.
Finomakat enni állati termékek felhasználása nélkül is lehet! Ehhez nyújt nagy segítséget számos szakácskönyv mindazoknak, akik nem tudják, mivel helyettesíthetőek a megszokott állati eredetű hozzávalók. Bárki megtapasztalhatja, hogy bizony lehet igazán ízletes és laktató ételeket készíteni kizárólag növényi alapanyagok felhasználásával. Csupán ki kell próbálni a recepteket, és egy új, gazdag kulináris világ tárul fel előttünk.
Szabó Magda: Az őz
(részlet)
“Az állatokat mindig szerettem, tulajdonképpen még az Ambrus disznóit is, sírtam, mikor levágták őket, holott kaptunk kóstolót; nem ettem belőle, pedig milyen jó szaga volt. Apám mézen, tejen, tojáson, vajon élt, mi meg azon, ami éppen akadt, nálunk nem gyűlt meg moslék soha, nem tudtunk kutyát tartani. Egy időben selyembogaraim voltak, aztán az iskolában szertáros lettem, kaptam egy kimustrált akváriumot, akkor guppikat tartottam, míg meg nem döglöttek sorra. Angélának őze volt, az őz miatt mentem el hozzá egyszer, mikor már készen voltam a délutáni munkámmal.”
AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJÁt október 4-én ünnepeljük. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja.
“Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért - te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt.”
Márai Sándor
